Az öregségi nyugdíjszámítás

0
151

Biztosan sokakat izgat, hogy vajon milyen módon számítják ki a hivatalok a nyugdíjak összegét. 40plusz.hu szakértői segítségével mi is utánajártunk ennek a kérdésnek.

Nettósítás

A bemutatott igazolások alapján a nyugdíjjárulékot képező jövedelmeket minden esetben nettósítják, ez ma Magyarországon 2 lépcsőben lehetséges.

  • először a hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékkel csökkentik az összeget (egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék)
  • az első pontban megtörtént csökkentés után még további csökkentést hajtanak végre, azaz a csökkentett összeget tovább csökkentik a személyi jövedelemadó összegével, amely az adott időszakra vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra.

Valorizálás

Figyelembe kell vennünk, hogy a nyugdíj kiszámításakor mintegy 30 év munkaviszonyát veszik figyelembe. Ez egy olyan hosszú időszak, ami alatt a munkabért meghatározó tényezők nagy változáson mentek keresztül. Így nem lehet egy kalap alá venni például egy 1989-es és egy 2014-es bért. A szükséges kiegyenlítést hívják valorizálásnak. Maga a folyamat a valorizáció. A Tny. 22.§ (9) bekezdése szerint a következőképpen számolnak. A nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják a nyugdíjazást megelőző naptári és előtt elért összes keresetet. Ezt a számítást az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal valósítják meg. Ezek a számok minden évben március környékén kerülnek meghatározásra. Hivatalosan, kormányrendeletben hirdetik meg. A január elsején benyújtott kérelmek esetén a szorzók megjelenéséig úgynevezett nyugdíjelőleget folyósítanak.

Degresszió

A ma Magyarországon létező törvények szerint nem minden jövedelem nyugdíjjárulék-köteles, ezért ezek nem vehetőek figyelembe a nyugdíj számításánál sem. Ennek érdekében egy úgynevezett degressziós sávhatárt hoztak létre, amely alapján a jövedelmek sávosan meghatározott részére számítható ki a nyugdíj. 2016-ban ez a sáv 372 000 Forintnál került meghúzásra. 372 000 és 421 000 Forint között csak az átlagkereset 90%-át veszik figyelembe, míg a 421 001 Forint feletti összegeknél már csak az átlagkereset 80 %-át.

A fent említett három lépés után meghatározzák a keresetet és elosztják az átlagszámítás azon napjainak számával, amikor keresete képződött a nyugdíjat igénylőnek. Ezt úgynevezett osztószámnak hívják. Az osztószámnál a következőket is figyelembe veszik: pihenőnapok, munkaszüneti napok, szabadnapok. A fizetés nélküli időszakok azonban nem fognak beleszámítani. Ezek a következők: fizetés nélküli szabadság, táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, katonai vagy polgári szolgálati időket.

Szolgálati idő szerinti mérték

Egy nagyon fontos rész – a nyugdíj megállapításhoz elengedhetetlen – a szolgálati idő hossza. A Tny. 2. sz. melléklete tartalmaz egy táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint meghatározza a havi átlagkereset figyelembe vehető százalékos értékét.

Egy példa:

Az 1950-ben születettek 248,262-es szorzószámot kaptak, míg az 1954-ben születettek már csak 157,310-et. A kormányrendelet 04.03-tól hatályos.

Sajnos egyre többször fordul elő olyan helyzet, amikor a 20 év szolgálati időt ugyan megszerezték, de a jövedelem a 20 év alatt olyan alacsony, hogy még az öregségi nyugdíj minimum összegét sem éri el. Ilyenkor havi átlagkeresettel azonos összeget kap nyugdíjként a nyugdíjba vonuló.  Akik abban bíznak, hogy a nyugdíjminimumra felemelik a nyugdíj összegét, azokat sajnos el kell keserítenünk, mert ez elmarad.

További hasznos tippeket olvashat a 40plusz Facebook oldalán.