Szent Iván éj, avagy Keresztelő Szent János ünnepe

0
114

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon.

A történészek a legpogányabb ünnepnek tartják, pedig Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.

Nyári napforduló, avagy nyárközép éjszakája?

Szent Iván éjjele ugyanis nem egészen az, aminek tűnik. Mármint a hagyományok és a népszokások tekintetében Szent Iván éjjele maga a nyári napforduló, ennek ellenére a nyárközép éjszakája naptári tekintetben egyfajta “kényszerű mozgó ünnep”, ugyanis lehetetlenség volna a Föld forgási idejét olyan szinten összeegyeztetni mindenkori naptárainkkal, hogy a dátum passzoljon. A két esemény egyébként évszázadokkal ezelőtt még tökéletes szinkronban volt, de a naptárreformok, illetve a tropikus időszámítási mód is alaposan megkavarták a dolgot.

A nyári napforduló 2017-ben június 21-én, egész pontosan hajnali 06:25 perckor volt, míg Szent Iván napja június 24-én.

Mi történik a nyári napfordulón?

Csillagászati tekintetben ekkor indul a nyár. Ezen a napon járja be égboltunkon a Nap (a mi földi szemszögünkből legalábbis) a leghosszabb utat, így tehát június 21-én a leghosszabb a nappal.
Az éjszaka ennek megfelelően a legrövidebb, minderre pedig számtalan érdekes mítoszt és legendát sikerült felépítenünk az elmúlt évezredek során.

Szent Iván, Keresztelő Szent János és a pogányok

A nyári napfordulót (kis túlzással talán) már a neolitikus időkben is kiemelt fontosságú eseményként kezelték őseink. Különféle pogány rítusok is társultak az év leghosszabb napjának és legrövidebb éjszakájának misztériumához, melyek központi szereplője szinte minden hagyományban a tűz volt, a megtisztulás ősi szimbóluma.

A bő termés reményében a tüzeket körbetáncoló népek napnyugtától egészen hajnalig ünnepeltek.

A napjainkban is népszerű, Szent Iván éji, vízparti tűzgyújtás például a keltáktól ered.
Szent Iván, illetve Keresztelő Szent János neve az V. század óta kapcsolódik a nyári napfordulóhoz.

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a Virágos Szent Jánosnak is nevezett szentünkhöz köthető fényszimbolika János evangéliumából ered.

Magyarországon a XVI. századból származnak az első feljegyzések az ünnepről, de minden bizonnyal nálunk is jóval régebbi gyökerekre nyúlik vissza a hagyomány, sőt! Már a kereszténység előtti magyarok is megülhették a maguk nyári napfordulóhoz köthető rítusaikat.

Ünnepeljük a téli napfordulót is

Az alábbi bejegyzést Somorjai Ede tette a Pilisszántó Facebook-csoportban:

Ma van Szent Iván éjszakája. a fény diadalának ünnepe. Emlékszünk még a decemberi napfordulóra, a pilisszántói fény születésének ünnepére? Pont fél éve, a fagyos, zúzmarás, sötét decemberi hajnalon a kápolnánál gyülekeztek az emberek szoboravató előtt. Némelyek tüzet raktak az egyre világosodó félhomályban, és amíg a tűz éledt, Pável Norbert hangdob művész egy dallamot rögtönzött. A véletlennek köszönhető, hogy pont ott voltam és megörökítettem.
A fény születése szó szerint megtörtént, a végére a szorgalmasan élesztett tábortűz nagy füsttel lángra is kapott 🙂

Somorjai Ede videóját ide kattintva tekintheti meg

via 24.hu és wikipedia.org