Fénysugár

0
188

Napi Pilisszántó: Fénysugár pásztázza a földet, tegnapi látkép

Aranyosi Ervin: Látszik-e már a fénysugár?

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Volt célom, eszmém, hogy el is érjem,
volt száz kísérőm, hogy elkísérjen,
volt álmom és vágyam feladhatatlan,
s hitem az épülő, szép feladatban.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Tettem a dolgom, amire kértek,
nem volt akadály és ellen érdek,
s mentem, mert tudtam, hogy győzni fogok,
mert véghez visz mindent ma az, ki konok!

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Hatalmasokkal én szembeszálltam,
magamra maradtam, – akkor sem álltam.
Imában kértem, – s az Isten adott,
segítő támaszt és feladatot.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Én elértem végül, a kitűzött célom,
s bár megkopott eszközöm, nemes acélom,
de bennem még ott él a hajtó erő,
s egy új terv születik, s kerül elő!

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Teremt és alkot, mert ilyen az ember.
Világot épít és leállni nem mer,
míg reménye és hite szítja a lelkét,
cél vonzza, mint ahogy lámpa a lepkét.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?

Megfáradt testemben vén szív dobog,
elfutott mellettem száz szép dolog.
A boldogság fényéhez törtem utat,
s bámulom a sötét alagutat.

Az alagút végén látszik-e már,
látszik-e már a fénysugár?