Dinamikusan nő az utasforgalom a budapesti elővárosi vonalakon

0
48

Már rövid- és középtávon is éreztetik hatásukat a fejlesztések

A budapesti elővárosi térség fontos szolgáltatási területe a MÁV-START-nak, mert a vasúton utazók több mint fele az agglomerációs vonalakon utazik, és a bevétel egyharmada erről a területről származik. Az elmúlt három év fejlesztéseinek (korszerű motorvonatok, felújított kocsik, csökkenő menetidők, javuló menetrendszerűség, új jegyértékesítési rendszer és az e-vonatjegy bevezetése) hatására már rövid- és középtávon is jelentős eredményeket könyvelhetett el a vasúttársaság, több elővárosi vonalon nagy mértékben nőtt az utasszám. A MÁV-START a megnövekedett utasigények kiszolgálása érdekében folyamatosan bővítette kínálatát, egyre több vonatot, több férőhelyet kínálva. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Budapest-bérlet mellé kétmillióval többen váltottak csatlakozó jegyet vagy bérletet tavaly, mint 2015-ben.

A megvalósult fejlesztések a közösségi közlekedés egészére kedvező hatást gyakoroltak. Egyre több állomás mellett épült ki P+R parkoló, ami hatékonyan ösztönözte az autósokat, hogy a fővárosba jutáshoz – a dugóban állás helyett – a vasutat válasszák. Ennek következtében a közigazgatási határon belül 2. osztályon korlátlan utazásra is jogosító Budapest-bérlet vasúti használata is közkedvelt lett. Tavaly – 2015-höz képest – közel 4 százalékkal, vagyis mintegy kétmillióval többen váltottak a már meglévő Budapest-bérlet mellé csatlakozó jegyet vagy bérletet agglomerációs utazáshoz.

Az új motorvonatok forgalomba állása pedig lehetővé tette a fővárost keresztülszelő elővárosi járatok megjelenését: Budapest-Déli pályaudvaron kívül Kőbánya-Kispestről is indulnak vonatok Martonvásárra, illetve Székesfehérvárra, hatékonyabb összeköttetést teremtve Kelet- és Dél-Pest (és közvetve a keleti országrész), illetve a közép-dunántúli térség (közvetve a teljes Dunántúl és kiemelten a Balaton) között. A Kőbánya-Kispest–Székesfehérvár (G43) viszonylat a 2013/14-es menetrendi év óta, a Kőbánya-Kispest–Martonvásár (S36) viszonylat pedig a 2014/15-ös menetrend óta üzemel, és mindkét járatot egyre több utas veszi igénybe. A vonatozás a Budapesten belüli közlekedésben is valós alternatívát nyújt. A Nyugati-pályaudvar és Rákospalota-Újpest között például 10-12 perc a járatok menetideje, így a vasút ezen az útvonalon a leggyorsabb közösségi közlekedési eszköznek számít, hétköznaponként oda-vissza 144 vonattal.

A budapesti elővárosi térség fontos szolgáltatási területe a vasúttársaságnak. A vasúton utazók több mint fele ezeken a vonalakon utazik, míg a teljes bevétel egyharmada származik erről a területről.

Míg 2015-ben 57,4 millióan, addig tavaly már 58,8 millióan utaztak az elővárosban. A növekedés 2017 első két hónapjában is folytatódott: átlag felett, közel 6 százalékkal nőtt a dolgozóbérletekből és teljes árú menetjegyekből származó bevétel az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül is kiemelkedő, 10 százalék feletti a Budapest–Esztergom, a Budapest–Veresegyház–Vác, a Budapest–Kunszentmiklós-Tass és a Budapest–Székesfehérvár vonalakon mért növekedés.

A 188 településből álló, 3,8 millió lakosú budapesti agglomerációban az utasok túlnyomó részét a napi ingázók teszik ki. Az elővárosi vasútvonalak közül bevételi szempontból a Budapest–Cegléd–Szolnok, a Budapest–Vác–Szob, a Budapest–Újszász–Szolnok, a Budapest–Székesfehérvár vonalak és a Budapest–Komárom vonalszakasz a legfontosabbak. Ez az öt vasútvonal adja az elővárosi bevételek háromnegyedét.

A pálya- és állomáskorszerűsítéseken túl 2014 és 2016 között a már meglévő 60 mellett – több ütemben – további 63 modern FLIRT motorvonat állt szolgálatba a Budapest–Székesfehérvár, Budapest–Pusztaszabolcs, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Veresegyház–Vác, Budapest–Cegléd–Szolnok, Budapest–Tatabánya–Győr, és Budapest–Kunszentmiklós-Tass vonalakon. Az új motorvonatokkal nemcsak a szolgáltatási színvonal nőtt, de a vonatok menetrendszerűsége is sokat javult, már meghaladja a 90 százalékot.

Jegyértékesítő automaták a budapesti elővárosban

A vasúttársaság az elővárosi állomásokon és megállóhelyeken 2013 júniusától összesen 116 jegyértékesítő automatát telepített, melyek révén javult az utasok kiszolgálása. Az automaták a nagyobb forgalmú állomásokon elsősorban a pénztári szolgáltatást egészítik ki, míg a kisebb állomásokon, megállóhelyeken a jegyértékesítés teljes mértékben ezekből zajlik.

2016-ban az új jegyértékesítő automatákból több mint 4,5 millió vásárlási tranzakció történt, az új automaták részesedése a belföldi bevételből 7,5 százalék.

A növekedés nemcsak az új helyszíneknek köszönhető; az utasok is egyre szívesebben használják az automatákat. Tavaly az első két hónapban 540 ezren váltottak jegyet automatából, míg idén január-februárban már 750 ezren.

Az így váltott bérletek 75,6 százalékát tanulók használják, a menetjegyek jelentős részét, 41 százalékát a teljes árú , 38 százalékát az 50 százalékos szociálpolitikai kedvezményű jegyek tették ki. Bankkártyával 21 százalékban fizetnek az utasok, elsősorban a nagyobb értékű vásárlások során.

E-vonatjegy az elmúlt időszak sikerterméke

Az elektronikus jegyvásárlás egyre népszerűbb az utasok körében. Tavaly mintegy 1,45 millió belföldi menetjegyet váltottak az internetes értékesítési rendszerben, ami 17,4 százalékkal több az előző évinél. Az online vásárlások 2016-ban a teljes belföldi értékesítés 7 százalékát adták. Az otthoni vásárlás során az előző évhez mérten 57 százalékkal többen nyomtatták ki saját maguk a jegyüket. Az otthoni jegynyomtatást vagy a képernyőn bemutatható e-vonatjegyet választók száma 114 százalékkal nőtt a lehetőség 2016. novemberi kiterjesztése óta.

Az új típusú személyazonosító igazolvány is meglepően gyorsan terjedhet el elektronikus vasúti bérletként. Az e-személyit Budapest és Pusztaszabolcs között – közösségi közlekedési szolgáltatók közül elsőként a MÁV-START vonatain – februártól teszt jelleggel már használhatják az utasok. Sikeres tesztüzem esetén pedig a vasúttársaság országos hálózatában mindenhol élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.