A Nyugati és a Keleti pályaudvar épületében is kormányablak segíti az utasokat

0
129

A Nyugati és a Keleti pályaudvar területén is befejeződött a kormányablakok kiépítése. A Nyugatiban 486 m2-en 12 ügyfélpult és 2 fotófülke, a hamarosan megnyíló Keletiben 440 m2-en 10 ügyfélpult és 2 db fotófülke várja az utasokat. Mindkét kormányablak akadálymentes.

Az „Állomásfejlesztési és Integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program (kormányablakok)” megnevezésű projekt célja állomások rendszerterv szerinti fejlesztése. A beruházás keretében a MÁV – az állomási szolgáltatások részeként – kialakítja a kormányablakok hálózatát. A kivitelezési költség a Nyugati esetében 354 millió forint, a Keleti esetében 344 millió forint volt; a kormányablakok európai uniós forrás bevonásával valósultak meg. A beruházásoknak köszönhetően a pályaudvarokon olyan valódi közösségi terek jöttek létre, ahol az emberek a számukra fontos szolgáltatásokat utazásaik során is könnyedén elérhetik, ezáltal sok időt spórolhatnak meg. A fejlesztés eredményeként Budapest két legforgalmasabb személypályaudvarán több ezer különböző ügy intézésére nyílik lehetőség. A Nyugati pályaudvari és a kulcsrakész, még tavasszal megnyíló Keleti pályaudvari új kormányablakokkal harmincra nő Budapest kormányablakainak száma. Az integrált kormányzati ügyfélszolgálatokon intézhető ügyek száma folyamatosan bővült az elmúlt években, így mára az ország 270 kormányablakában szinte valamennyi állammal kapcsolatos ügyüket egy helyszínen intézhetik az állampolgárok. A fejlesztéseknek köszönhetően a 2018-as naptári évben várhatóan 3 millió fölé emelkedhet az ügyforgalom Budapesten.

Háttér az épületekről és a helyreállítási munkákról:

A kormányablaknak helyet adó Ceglédi váró eredetileg postapavilon volt, a postai vágányokat azonban később – a tervek és a leírások alapján valószínűsíthető, hogy az I. világháború időszakában – áthelyezték, a pavilont pedig III. osztályú váróteremmé alakították. Az épület az 1960–70-es években üzemi konyhaként és étteremként, a ’80-as években pénztárként, a ’90-es években utazási irodaként is szolgált. Az 1978–1988-as rekonstrukció óta ez az épületrész nem esett át komolyabb felújításon; a kormányablak létesítésével most a Ceglédi váró teljes külső és belső műemléki rekonstrukciója is megtörtént. Az építészeti és belsőépítészeti tervezés és kivitelezés a kiadott arculati kézikönyv szerint készült. Megújultak a tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági, illetve tűzvédelmi rendszerek is.

A főépület jobboldali hátsó részén található „postapavilon” átalakításához kapcsolódó terveket az MG Építész Tervező és Szolgáltató Kft. készítette, a kivitelező konzorcium tagjai a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., illetve az IMOLA Konstrukt Kft. voltak.

A Keleti pályaudvar főépületében a kormányablaknak helyet adó épületrész eredetileg III. osztályú váróterem és málhafeladó helyiség volt. Az épületet a II. világháborúban bombatalálat érte, súlyosan megsérült. Az 1946-ban megkezdett helyreállításkor készült fényképek tanúsága szerint az épület indulási oldala viszonylag épen maradt a többihez képest. Az 1950-es években alakították ki a nemzetközi pénztárt, az indulási előcsarnok déli részét pedig átépítették. 1987-ben megerősítették az indulási oldal zárófödémét. A Lotz-teremtől az egykori postapavilonig terjedő folyosó térszerkezete nem sokat változott az átadás után. A folyosó térfalai, boltozatrendszere változatlan maradt, csupán a folyosó terét osztották ketté az 1970-es évek táján egy fémszerkezetű, üvegezett ajtóval. A kormányablak megépítésével a csarnoki folyosó valamint a kormányablak helyiségcsoportjait befogadó épületrészek teljes külső és belső műemléki rekonstrukciója is megtörtént. Megújult a tető, illetve a tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági és tűzvédelmi rendszerek is. Az építészeti és belsőépítészeti tervezés és kivitelezés szigorú örökségvédelmi szempontok szerint történt.

A Keleti pályaudvar területén kialakított kormányablak terveit a Korényi és Társai Építész Kft. készítette, a kivitelező konzorcium tagjai a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., illetve az IMOLA Konstrukt Kft. voltak.