Vaddisznók a Pilisben, de mi legyen, ha találkozunk velük?

0
239
A pair of wild boar searching for food by the side of the Old Upper Thomson Road at night. Photographed 16 January 2012. Can be used with stories about wildlife, boar, fauna, rural, shy, animal, foraging, danger, charge, injury, forest, jungle, species.

Aki kirándul, az bizony szembe találhatja magát egy vaddisznóval.

De szükséges-e félnünk tőle? Mi van, ha a faluban találkozunk vele? Ezekre, valamint számos más kérdésre kapunk választ a cikkből.

A Pilisi Parkerdő fényképe.

Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?

Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.

Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?

Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl.: hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, melynek az alkalmazkodó képessége kimagasló.

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a megfelelő búvóhely és a vonzó táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, mely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?

A Pilisi Parkerdő Zrt. egész éven át folyamatos etetéssel igyekszik a vaddisznót az erdők belsőbb, lakott területektől távol eső részein tartani. Az etetés mellett folyamatos itatást is végzünk továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.
A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem a azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak.

Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?

Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.

Vaddisznót láttam a kertemben miért nem fogja be valaki?

A vaddisznó befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, több mázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

– a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
– a vaddisznók létszámának apasztását végzi a lakott területhez közeli erdőterületeken fegyveres vadászattal;
– egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
– dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
– aktívan kommunikál a lakossággal illetve az önkormányzatokkal

Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször?

A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte.
A telkek kerítéseinek megerősítését illetve kijavítását, oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni; (Vaddisznó távoltartása céljából, elég a kerítés alsó, kb.: 1-1,5 méteres részének megerősítése pl.: a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, melyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk). A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

– az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
– az elhanyagolt telkeken illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
– ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
– a zöld hulladék szakszerű kezelése;

Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?

Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve annak elvégzését ellenőrzi. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi részét a vadászterületnek, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.

Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl.: a városban)?

A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani.
A legproblémásabb területek önkormányzatai mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt, vagy állatok befogására specializálodott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval?

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.
Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára.

Mit tegyünk, ha felénk csörtet a vaddisznó?

A tavaszi erdőben óvatlanul bolyongva, esetleg gomba gyűjtése közben előfordulhat, hogy csíkos hátú kismalaccal találkozunk. Az aranyos kis vadmalacok azonban sosem járnak egyedül: mindig a közelükben van a 80-100 kilogrammos anyjuk, és harciasan védi őket minden idegentől.

A Szent István Egyetem Vadvilág-megőrzési Intézete által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint a 2011-es tavaszi vaddisznóállomány körülbelül 100 ezer példány volt, ennek nagyjából a felét a fiatal süldők tették ki. “Az elmúlt 12-13 évben jelentősen növekszik a hazai állomány” – mondta az [origo]-nak Szemethy László, az intézet egyetemi docense. Becslések szerint 1994-ben 44 ezer, 2000-ben pedig már 82 ezer vaddisznó élt Magyarországon. A vadbiológus elmondta, hogy a szakmában a mai napig vita tárgya, hogy mi az oka az elszaporodásuknak.

Jól alkalmazkodik, szapora, és nincs ellensége

Szemethy szerint az egyik magyarázat, hogy a vaddisznó egy nagyon jól alkalmazkodó állat. Rendszertanilag egy fajba (Sus scrofa) tartozik a házi disznóval, és megfelelő körülmények között a sertés is nagyon könnyen vissza tud vadulni. A faj alapvetően eurázsiai elterjedésű, de a betelepítéseknek köszönhetően ma az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálható (vad vagy háziasítottból visszavadult formában). Sok helyütt mindent elkövetnek az irtásukra, az Egyesült Államokban például helikopterről, géppuskával vadásznak rájuk, míg Ausztráliában mérgezik őket – mondta a kutató. Egyedül a hideg szab határt az elterjedésüknek, a hegyvidéket, valamint a masszív hóborítást, a fagyott földet nem szeretik.

Az állomány növekedésének másik oka, hogy a vaddisznó rendkívül szapora. Egy koca általában 2-4, de akár 6-7 utódot is fel tud nevelni. A fiatalok gyorsan ivarérettek lesznek, a nőstények ideális esetben 10 hónapos korukban már szaporodni képesek. A vaddisznók elszaporodása nem hazai sajátosság. Egész Európában megfigyelhető jelenségről van szó, és nagyon különböző vadgazdálkodási hatások mellett is növekszik a disznók száma. (Tehát nem lehet azt mondani, hogy a vadászok etetik őket, és ezért lett belőlük ilyen sok.)

Kutyák kergetnek egy városba tévedt vaddisznót

Miután Magyarországon már évtizedekkel ezelőtt kiirtották a nagyragadozókat (medve, farkas, hiúz), a vaddisznóknak nem maradt természetes ellenségük. A szomszédos országokból Magyarországra tévedő ragadozóknak nincsen populációszabályozó szerepük, mondta Szemethy. Külföldi vizsgálatokból kiderült, hogy egy masszív, nagy létszámú, stabil nagyragadozó-állomány tudná csak kordában tartani a nagy testű vadfajok (vaddisznó, gímszarvas) állományát. A vadbiológus szerint azonban illúzió, hogy a jelenlegi intenzív területhasználat mellett a nagyragadozók visszatérhetnek hazánkba.

A vaddisznó elterjedését az ember is nagymértékben elősegíti, például az erdősítési kampányokkal. Trianon után Magyarország erdősültsége 11-12% volt, most 21,5%, de európai uniós támogatásokból, a rossz mezőgazdasági területek erdősítésével ezt az elkövetkezendő években 27%-ra fogják megnövelni. A vaddisznó pedig erdei faj, ha új élőhelyeket kap, akkor ott előbb-utóbb megjelenik – mondta Szemethy.

Mit tegyünk, ha vaddisznóval találkozunk?

Az erdőben kirándulva kicsi az esélye egy vaddisznóval való találkozásnak, ugyanis félnek az embertől, és ha hallják, hogy közeledik, akkor messzire elkerülik. “Nyugodtan lehet beszélgetni, fütyörészni, ne settenkedjünk az erdőben” – mondta a vadbiológus. A nagyon sűrű részeket érdemes március-május tájékán elkerülni, mert a nőstények ilyenkor hozza világra az utódait. A koca ilyenkor különvonul a kondától, és egy 1,5-2 méter átmérőjű gödröt kapar, ott szüli meg a malacokat, és ott van velük az első hetekben. Szemethy szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben, de a kijelölt utakon haladva kicsi az esélye a találkozásnak.

Koca malacával

Ha mégis szembe jön a disznó, akkor a vadbiológus szerint egyetlen lehetőség van: a futás. “A vaddisznót nem lehet megijeszteni, és fára mászni sem érdemes, mert okos állatok, és kivárják, amíg az ember leesik” – mondta Szemethy. Ha nem támadólag közelít a disznó, hanem csak az irányunkba menekül, akkor megoldás lehet, ha beállunk egy fa mögé, hogy ne taposson el minket.

A vadbiológus szerint meg kell tanulni együtt élni a vaddisznókkal. “Mi vonzottuk őket a városokba a forrásokkal, a szétszórt szeméttel” – mondta Szemethy. A sok szeméttel és az elhanyagolt területekkel olyan élőhelyek jöttek létre, ahol a vaddisznók meg tudnak telepedni, így nem csoda, ha meg is jelennek. Szemethy úgy véli, a problémát élőhelykezeléssel, vagyis megfelelő kerítésekkel és gondozott kertekkel lehetne megoldani. Ezeket betartva valószínűleg kevesebb lesz az összetűzés, de ha a lakóparkok benyomulnak az erdőkbe, akkor ott biztos, hogy konfliktus lesz legalábbis az első néhány évben, amíg a vad meg nem szokja az ember jelenlétét.

Miért nem lövik ki a vadászok?

A vadgazdálkodásnak Magyarországon 15-16 milliárd forintos közvetlen árbevétele van, de a teljes összeg a szolgáltatásokkal, a vadhús értékesítésével, a járulékos bevételekkel ennek akár a duplája is lehet – mondta Szemethy. Több ezer család él ebből az ágazatból, ezért fontos a fenntartható vadgazdálkodás. A vaddisznó nagyon komoly bevételi forrás, nagyon sok vendégvadász érkezik hazánkba a világhírű agyar trófeák miatt, jelenleg is egy magyar trófea vezeti a világranglistát. “Ahhoz azonban, hogy jó trófeás vad legyen, kell egyfajta állomány. Ezért nem mondhatom rá, hogy kártevő, amit minden erővel irtani kell” – mondta Szemethy.

Nemcsak a vaddisznó, hanem a gímszarvas állománya is növekszik. “Az igazi megoldás az lenne, ha sok ember vadászna, aztán hazavinnék és megennék a húst” – mondta Szemethy. “A vadhús sokkal jobb minőségű, mint a háziasított állatok húsa, kisebb a zsírtartalma, több benne a fehérje, alacsony a koleszterinszintje. Az I. világháború után, az élelmiszerhiány idején a vadhúsnak közélelmezési funkciója volt, és az országnak ma is lehetnek olyan területei, ahol több vadhúst fogyasztanak, mint csirkét vagy pulykát” – tette hozzá. A kutató szerint a vadhúsban nagyon nagy lehetőségek vannak, és sokféle oldalról lehetne hasznosítani, ha természeti erőforrásként tekintenének rá.

 

Forrás: Pilisi Parkerdő és Origo.hu