Beindult az új rendszerű kéményseprés

0
30
Budapest, 2016. július 4. A Fõvárosi Kéményseprõipari Kft. (FÕKÉTÜSZ) kéményseprõje egy csepeli ház tetején a kondenzációs gázkazán égéstermék-elvezetõ csövét ellenõrizni a Határ utcában 2016. július 4-én. A kötelezõ kéményellenõrzés és -tisztítás július 1-jétõl ingyenes és magáncégek helyett az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósághoz (OKF) került. Korábban a kéményseprés már olyan drága volt, hogy sokakat ez riasztott el a rendszeres ellenõrzés megrendelésétõl. MTI Fotó: Marjai János

A katasztrófavédelem háromszáz kéményseprője indult útnak országszerte július 18-án reggel, hogy megkezdje a sormunkát azokban az ingatlanokban, ahová július 1-jén juttatták el az első értesítőket. Törvény szerint 15 munkanappal a tervezett ellenőrzés előtt kell mindenkit kiértesíteni arról, hogy mely időpontban végzi el nála a kéményseprőipari sormunkát a közfeladatot ellátó szolgáltató.
A Pest megyei Csobánkán, az Ady Endre utcában Sipos Sándor kéményseprőmester és segédje Szabó Gyula kezdte meg ma reggel munkát a katasztrófavédelem égisze alatt. A háziasszony és barátnője fogadta őket és a sajtó képviselőit. Az ingatlan tulajdonosa elmondta, ők minden évben rendszeresen ellenőriztették a ház mindkét kéményét, és örömmel fogadták, hogy ezentúl az ellenőrzés és tisztítás ingyenes lesz a lakosság körében.

A bemutatkozás és a hivatalos igazolványok bemutatása után, még a teraszon tiszta lábzsákba bújt a két kéményseprő, csak ezután léptek a lakóhelyiségekbe. A kandallókémény vizsgálatával kezdtek: a kéménykürtő állapotáról a kéményseprőtükör segítségével győződtek meg, majd begyújtással ellenőrizték a kémény huzatát. Helyiségről helyiségre haladva hol szemrevételezéssel, hol műszeres méréssel vizsgálták az égéstermék-elvezetők biztonságos működőképességét, tömörségét, átjárhatóságát és tisztaságát, a tisztítóajtó meglétét, zárhatóságát, az összekötőelemek műszaki és biztonsági állapotát. Külön ellenőrizték a konyhai párelszívó működését és kivezetését. Szerencsére komoly hiányosságokat nem találtak, de felhívták a háziak figyelmét arra, hogy fürdőszobai gázkazán mellett fontos lenne egy szellőzőnyílást kialakítani, egyúttal javaslatot tettek annak elhelyezésére is. Ezek után következhetett a papírmunka – adatok, a fellelt állapot leírása, javaslataik dokumentálása és a kölcsönös aláírások. Mindez körülbelül harminc percet vett igénybe.

Az utcában tovább haladva a kéményseprők nem mindenhol találták otthon az ingatlan lakóit, de azért másfél óra alatt három családnál sikerült elvégezni a sormunkát. Sipos Sándor korábban is Pest megyében dolgozott, mint mondta, három éve járt utoljára Csobánkán. A szakember július 1-jével került a katasztrófavédelem kötelékébe és első tapasztalatai kedvezőek a váltásról. Van munkája, továbbra is a jól ismert szakmáját végezheti. Beszámolója szerint az első két hét mozgalmasan telt, megismerkedett az új munkahellyel és a kollégákkal – köztük ismerősökkel is –, a munkamenet rendjével, az új dokumentumokkal és a személyes felszerelésekkel. Mától heti négy nap az igazi terepmunkáról szól majd, az ötödik pedig az adminisztrációval telik.

Az országban évtizedek óta mintegy 4,5 millió égéstermék-elvezetőt kell a kéményseprőknek sormunka keretében, azaz külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként ellenőrizniük és tisztítaniuk. Ebből 1 millió 829 ezer 358 kémény tartozik a katasztrófavédelem ellátási körébe.

Forrás: BM OKF