Holdvilág-árok: a holtak völgye – túrázzunk a Pilisben!

0
33
Holdvilág-árok: a holtak völgye – túrázzunk a Pilisben!
Holdvilág-árok: a holtak völgye – túrázzunk a Pilisben!

A Pilis egyik legszebbnek és legvadregényesebbnek tartott szurdoka a Holdvilág-árok, mely nemcsak természeti látványosságokban, hanem legendákban és misztériumokban is bővelkedik. Mind megközelítése, mind a szurdokban tett túra hossza lehetővé teszi, hogy a gyakorlatlanabb túrázók is felkeressék.

Túra a Holdvilág-árokban

Mielőtt nekivágnánk a túrának, nem árt néhány szempontot figyelembe vennünk: esős időben, vagy eső után ne induljunk neki, csak akkor, ha száraz az idő, mert csak így járhatjuk be a szurdokot biztonsággal. Gyerekeknek a vaslétrák és a több helyen történő patakon átgázolás miatt csak 10 éves kor fölött ajánljuk.

A túra a Pomázt és Dobogókőt összekötő útról közelíthető meg, a csikóváraljai turistaház előtti parkoló jó kiindulópontnak ígérkezik. A piros jelzés után a piros kereszt jelzést követjük, táblával figyelmeztetnek minket, hogy a Holdvilág-árok csak saját felelősségre látogatható. Fahidak, falépcsők, majd az egyre szűkebb völgy teszi kalandossá utunkat. A Meteor-létrán felkapaszkodva (ekkor már jelzés nélkül) és az ezt követő fahídon átjutva kerülünk egy igazán szűk, egyemberes kanyonba, mely mintegy 60 méteren át mutatja a legizgalmasabb részét az ároknak. A lépcső és a pihenőhely után újra a piros kereszten folytathatjuk az utunkat. A túra körtúra, így utunk végén újra a csikóváraljai parkolóban találjuk magunkat.

Legenda és misztikum a Holdvilág-árokról

A Holdvilág-árkot azonban nem csupán a lélegzetelállító látványosság miatt érdemes felkeresni, hanem azoknak is ajánlható, akik érdeklődnek a történelem, a régészkedés és a régi legendák iránt. A szurdok barlangjaiban ugyanis ősmagyar rovásírással készített feliratot találtak, ami sok válasz nélküli kérdést vet fel számunkra.

Sashegyi Sándor (1900-1958) volt a barlangok amatőr és mondhatni fanatikus kutatója, bár kutatásait a kor nem igazán ismerte el, hiszen nem volt képzett régész. A Holdvilág-árok fölötti sziklák falában ún. kaptárfülkéket fedezhetünk fel, melyeket mesterségesen alakítottak ki. Egyes vélekedések szerint ezek a kaptárfülkék voltak a későbbi pálos remeték szent fülkéi, akik a közeli barlangokban találtak menedéket maguknak, még mielőtt Boldog Özséb a rendet megalapította volna, kialakításukat a régészek a XI-XV. századra teszik.

A kaptárfülkék mellett a szikla falában egy barlang bejárata látható, mely teljes hosszában mesterségesen lett kialakítva, több fülkével rendelkezik. A barlang belsejében több helyen találhatunk rovásírásokat. A kaptárfülkéket legkorábban Sashegyi Sándor említette feljegyzéseiben, de ezt a hivatalos szakma nem ismerte el, így jóval később vált hivatalos elfogadottságúvá. A barlangok funkcióját a kutatók máig csak találgatják, egyesek szerint a tatárjárás elől menekültek ide a Pilisben lakó emberek, és mivel a környéken nincs sok barlang, saját maguknak készítettek menedéket. Más vélekedések szerint Sashegyi úgy gondolta, nagy valószínűséggel Árpád fejedelem sírját rejtik a sziklák, ám erre ezidáig semmilyen bizonyítékot nem találtak.

Bizonyítást nyert viszont, hogy ezen a helyen középkori település állott és sírhelyhez hasonlító barlang-termet is találtak azóta a régészek, ám ezt egyesek nem Árpád sírhelyének, hanem egy bujkáló betyár búvóhelyének vélik.

Akit a téma részletesebben érdekel, annak ajánljuk Andrássy Kurta János: Holtak völgye: Holdvilág-árok című könyvét, valamint Sashegyi Sándor: Holdvilágárok-Holtvilágárok című művét.