Meddig terjedhet az agglomeráció – trendek, okok, folyamatok

0
57

Budapestnek a századforduló óta közismerten kiemelt gazdasági szerepe van hazánkban. Ez a körülmény nemcsak a város elhelyezkedésének természetes okaira vezethető vissza.

Elég ha arra gondolunk, hogy a második világháborút követő évek erőltetett iparfejlesztésének térbeli koncentráltsága itt volt a legnagyobb. Kevésbé közismert, hogy a budapesti agglomeráció határait első ízben az 1970-es években jelölték ki hivatalosan, melynek során több mint 40 település került az agglomerációs gyűrűbe, csaknem 350 ezer lakossal,. Az agglomeráció lakosainak túlnyomó többsége már akkor is Budapesten dolgozott. Bár a Budapest környéki települések helyi önkormányzatai – az agglomerációs települések fejlődése érdekében – igyekeztek és mind a mai napig igyekeznek segítséget nyújtani a budapestiek kiköltözéshez, a szuburbanizációs folyamat az 1980-as évektől az ezredfordulóig korántsem volt egyirányú. Döntően a rendszerváltáshoz és persze a különböző hazánkat ért gazdasági válságfolyamatokhoz hasonló jelenségek miatt.

A 2008-as pénzügyi válság és hatása

A KSH adatai szerint az ezredforduló táján még egyértelműen pozitív irányba mutató kiköltözési trendet a 2008-as pénzügyi világválság akasztotta meg. Egészen eddig a pontig az agglomerációban élők fővárosi bejárásának költségeit a könnyen felvehető hitelkonstrukciók – és nem utolsó sorban a Budapest környéki települések alacsonyabb telek- és ingatlanárai – kompenzálni tudták. A törlesztő részletek elszabadulásával ellenben már nem érte meg az agglomerációból bejárni dolgozni, valamint a gyerekeket iskolába járatni. Az említett kutatóközpont két évvel ezelőtti adatai szerint 2000 és 2010 között még így is több mint 130 ezer ember költözött ki a fővárosból, de velük szemben csupán alig 50 ezer ember költözött vissza.

Hogyan állunk ma?

A népesség-folyamatokat vizsgáló szakemberek kimutatásai szerint 2011 és 2015 között nemcsak hogy lelassult a Budapestről történő kiköltözés, de 2015-re már meg is fordult a népesség áramlásának iránya. 2016-tól ellenben úgy tűnik, hogy a javuló közlekedés (mindenekelőtt a vasúthálózat fejlesztése), valamint a többgyermekes családokat segítő CSOK (amely akár 10 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást jelent) újra az agglomeráció felé történő áramlás megindulásának kedvez – foglalta össze a lakásvásárlással kapcsolatos trendeket az in-management ingatlanértékesítő portál szakértője.

A vasúthálózat korszerűsítése nagy húzóerő lehet

Az elmúlt évek közlekedési-infrastruktúrájáról készült legfrissebb hatástanulmányok mind kiemelik, hogy 1989 után az agglomeráció közösségi közlekedése esett vissza a legjobban. A statisztikák szerint még 2009-ben is három agglomerációs lakosból kettő autóval utazott a fővárosba dolgozni. A mára már megszűnni látszó folyamatokat csak tovább erősítette, hogy az agglomeráció és a Budapest közti közlekedés csúcsidőkben különösen problémássá vált. Az elmúlt öt évben történt vasúthálózat-fejlesztési projekteknek köszönhetően ugyanakkor már most növekedést mutat az agglomeráció vonzereje. Az agglomerációt érintő vasútvonalak közül a Kelenföld–Székesfehérvár (az agglomerációban Érd és Tárnok térsége) és a Budapest–Esztergom (Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba térsége) hálózatfejlesztések kiemelkedő jelentőséggel bírnak, különösen ha meggondoljuk, hogy példának okáért a Budapest–Esztergom vonalon 2016 szeptemberéig több mint 50%-al többen utaztak mint az azt megelőző évben.