A Pilisi Parkerdő szakmai megoldásai a behatoló fafajok terjedése ellen

0
49

A Pilisi Parkerdő Zrt-nél 2005 óta foglalkoznak komolyabban a bálványfa, Közép-Európa legveszélyesebb invazív fafaja visszaszorításával: a védekezési módszerek és technológiák kidolgozásával az erdészet egész területére vonatkozóan lépnek fel a bálványfa terjedése ellen. Ám az önkormányzatok, a magánerdő-gazdálkodók és a civil kerttulajdonosok tudatosságára és bevonására is nagy szükség van, hiszen a bálványfa nem csak erdészeti és környezetvédelmi, hanem társadalmi probléma is.
A Pilisi Parkerdő Zrt., legutóbbi, a bálványfa terjedése ellen indított nagyobb horderejű „hadjáratát” uniós forrásokból valósította meg. 2012-től, a „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” 2012-2015 KEOP pályázat 2015 nyarán történő lezárásáig több mint 400 hektár érintett területen, mintegy 122 millió forintot fordítottak a bálványfa-állományok visszaszorítására. A Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének kezelésében álló cser-, illetve tölgy főfafajú erdőfelújításokban így jelenleg nincs bálványfa. A következő 5 év fenntartási időszaka erdészeti szempontból arról fog szólni, hogy meg is őrizzék ezt az állapotot; hogy a környező területekről is távol lehessen tartani a bálványfa magszóró egyedeit.
Az idegenhonos fajok általában egy adott ökoszisztémában elpusztulnak, vagy nem válnak inváziós fajjá, hanem beilleszkednek az őshonos fajok közösségébe. Egy-egy esetben azonban hirtelen és tömegesen képesek e fajok elterjedni (ezeket hívjuk inváziós vagy özönfajoknak), felborítva a meglévő ökológiai egyensúlyt. Ennek következtében új egyensúlyi helyzet alakul ki, amely során az inváziós fajok kiszoríthatnak őshonos fajokat (például elfoglalják életterüket), és azok így kihalhatnak.

Amennyiben a környéken magszóró bálványfa található – miként azt többek között egy Dorog községhatárában lévő erdőrészleten is tapasztalták a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei –, nagyon hamar végbemegy az invázió. Csupán egy év leforgása alatt a most említett, Dorog melletti erdőterület csaknem 40%-át elöntötte a bálványfa. Ez 200-300 m2-es, összefüggő foltokat jelent.
Ha nem foglalkozunk a bálványfával, akkor rövid idő alatt hatalmas társulásokat képes kialakítani. A bálványfa rendkívül gyorsan nő, vastagsági növekedése is jelentős, magról és sarjakról is nagyon könnyen újul. Erdőgazdálkodási szempontból a bálványfa sűrű koronája okozhat még komoly problémát, hiszen elveszi a fényt az alacsonyabb erdőszinteken lévő újulatoktól, ráadásul a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló, nemkívánatos gyomnövények megjelenését eredményezi. A bálványfa allelopatikus hatása révén a fa gyökere, illetve a levelei továbbá képesek olyan biomarkerek kiválasztására, amelyek a környezetében lévő lágyszárú és fás szárú növények életfolyamataira negatív hatást gyakorolnak. A fagy sem állja a bálványfa útját, épp ellenkezőleg: serkenti a gyökérsarj-képzést. A bálványfa nem csak az erdészeteknek, hanem magánerdő-gazdálkodóknak és civil kerttulajdonosoknak is komoly problémát okoz. Mivel szomszédos területekről könnyen és gyorsan szórja szét a magjait, széleskörű összefogás szükséges a visszaszorításához” – mondta Limp Tibor, a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője.

Bővebben itt olvashat a témáról: http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=news_1_1237