A saját ingatlantulajdon és az albérletválasztás dilemmái…

0
40
A saját ingatlantulajdon és az albérletválasztás dilemmái…
A saját ingatlantulajdon és az albérletválasztás dilemmái…

Jó néhány esztendő telt el azóta, hogy a devizahitelek kontrollálatlan felvétele valamint a hiteltörlesztő-részletek drasztikus megnövekedése magánszemélyek- és családok tömegeit sodorta válságos helyzetbe. Ezzel együtt is úgy tűnik, hogy a nyugat-európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon a népesség arányait tekintve nagyságrendekkel többen törekszenek saját ingatlan szerzésére.

 Igaz, Nyugat-Európában mondhatni hagyománya van a lakásbérlésnek. Bár az ingatlantulajdonosi-szerkezet különbözőségének történelmi és kulturális okai is vannak, ki tagadhatná, hogy akár az albérletválasztás, akár a saját tulajdonszerzés mellett számos érv és ellenérv is szól. Mi lehet tehát az oka annak, hogy az évekkel korábbi válság ellenére – sokak várakozásaival ellentétben – nem történt elmozdulás hazánkban az albérletek irányába?

 

Hogyan? Mit? Miért? Érvek és ellenérvek objektív szemmel…

 

Kétségtelen, hogy a legnagyobb lakhatási biztonságot a saját tulajdonú ingatlan adja. Saját lakásban nem kell tartanunk a növekvő bérleti díjaktól, a család egyetlen tagja sem függ a főbérlő által megszabott feltételektől, ráadásul nem vagyunk kitéve az esetlegesen előforduló nem kívánt költözéssel járó hercehurcának sem. Az ingatlantulajdon örökölhető, így a vagyon családon belül marad. A saját tulajdonú ház vagy lakás óriási hátránya ellenben, hogy nem kis tőkebefektetést igényel. Utóbbi a hazai családok döntő hányadának önerőből gyakorlatilag elképzelhetetlen terhet jelent.

 

Persze még a hazai nagyvárosokban épült ingatlanok értékállósága sem feltétlenül korlátlan. Példának okáért egy évtizedekkel korábban még hatalmas összegért értékesített eladó lakás Sopronban vagy Tatabányán mára elavult technológiával épült ingatlannak számíthat. Esetleg egyes városokban a korábban még jó környéken elhelyezkedő lakások valamilyen oknál fogva eladhatatlanokká váltak. Rengeteg oka lehet tehát annak is, hogy egy család máról-holnapra nehezen és áron alul értékesíthető ingatlanlakóvá válik.

 

Az albérletválasztásnál a bérlők ugyan nélkülözni kénytelenek a saját tulajdon érzését, ám ezzel együtt a bérlakás a munkaerő szabad áramlásának világában nagyobb mobilitást is lehetővé tesz. Munkahelyváltás esetén viszonylag egyszerűen el lehet költözni az ingatlanból. A gazdasági élet nyugat-európai típusú fejlődése sok szempontból hazánkban is a lakásbérlés felé billentené a mérleg nyelvét, mégis a társadalom tagjainak többségénél – hiszen évekig a lakáshitelek törlesztő-részletei költséghatékonyabb megoldást jelentettek az albérletnél – a lakásvásárlás jelent meg elsődleges célként.

 

Nemzetközi kitekintés és a jövő kilátásai…

 

A luxemburgi székhelyű Eurostat legfrissebb adatai szerint a saját tulajdonnal rendelkezők, illetve a valamilyen bérlakásban élők aránya továbbra is óriási szórást mutat az Európai Unió tagállamaiban. Legtöbb lakásbérlővel továbbra is Németországban találkozhatunk, melyen belül mindenekelőtt továbbra is Berlin mutat igen egyoldalú képet. A német főváros lakóinak ugyanis több mint 80%-a továbbra is bérli lakását. A saját tulajdonban lévő ingatlanok Kelet- Közép Európában – ide értve mindenekelőtt Horvátországot, Romániát, Szlovákiát és Magyarországot is – napjainkban még mindig többségben vannak. Az elmúlt évtizedek fényében kijelenthetjük: az egyes országok ingatlanbérlési vagy tulajdonlási arányai – igaz kis mértékben és a tradicionális szokásokat döntően megtartva – évről évre változnak. Utóbbit legszemléletesebben Nagy-Britannia példája érzékelteti, ahol azzal együtt, hogy az elmúlt évtizedekben némi csökkenő tendencia volt érzékelhető, a lakást bérlők száma továbbra is igen magas.