Vulkánok belsejét vizsgáló hordozható műszert fejlesztettek magyar és japán tudósok

0
7
Vulkánok belsejét vizsgáló hordozható műszert fejlesztettek magyar és japán tudósok
Vulkánok belsejét vizsgáló hordozható műszert fejlesztettek magyar és japán tudósok

Vulkánok belsejét vizsgáló hordozható műszert, úgynevezett müontomográfot fejlesztettek magyar és japán tudósok. A készülék segíthet előre jelezni a földrengéseket és lehetőséget nyújt a vulkánok belső szerkezetének megismerésére is.

Az eljárás elve hasonló ahhoz, ahogy egy röntgenfelvétel készül, a müonradiográfia vagy müontomográfia azonban a világegyetemből érkező, nagy energiájú kozmikus részecskékkel, az úgynevezett müonokkal “világítja” át az átlátszatlan objektumokat. A müonok az elektronnál közel kétszázszor nehezebb, töltött részecskék, amelyek a föld felső légkörében keletkeznek a kozmikus sugárzás hatására. Nagy energiájuk miatt képesek áthatolni több száz méter talaj- vagy sziklarétegen is – mondta Barnaföldi Gergely Gábor, az MTA Wigner FK REGARD csoport egyik tagja az MTI-nek.
A módszert használják már régészek is például a gízai piramisok átvilágítására, de a természeti katasztrófát szenvedett fukusimai atomerőmű reaktorainak vizsgálatakor is.
A Tokiói Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Varga Dezső által vezetett MTA “Lendület” Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoportja által kivitelezett műszer azonban sokkal kisebb, könnyebb és olcsóbb, mint a jelenleg rendelkezésre állók.
A REGARD Csoport tagjai már 2010 óta végeznek kutatásokat a müontomográffal: Surányi Gergely irányításával hazai barlangokban keresnek ismeretlen járatokat és mesterséges üregek szerkezetét is vizsgálták. A Varga Dezső, Hamar Gergely és Oláh László által tervezett új prototípus – amelyen a japán és a magyar tudósok együtt dolgoznak – ezt a technológiát fejlesztette tovább és alkalmazza elsődlegesen vulkánok belső szerkezetének vizsgálatára – tette hozzá Barnaföldi Gergely Gábor.
A nyomkövető müondetektor körülbelül 10 kilogrammos, akkumulátorról vagy napelemmel működhet, míg a jelenleg rendelkezésre álló hasonló eszközök súlya egy tonnánál is több, áruk pedig eléri a 100 millió jent (278 millió forint), nem is beszélve a mintegy ezer wattos energiafogyasztásukról.
Mint Tanaka Hirojuki, a projekt japán vezetője az EFE hírügynökségnek elmondta, a müonokat érzékelő detektorlemezekkel felszerelt műszer sokféle változatát próbálták ki korábban a japán kutatók, akiknek először sikerült röntgenképhez hasonló pillanatfelvételeket, sőt videót is készíteni egy tűzhányó belsejében.
A magyar csoport fejlesztésének köszönhetően az eddigieknél nagyobb felbontás és pontosabb mérések válnak elérhetővé ésszerű költséggel – hangsúlyozta az MTI-nek Varga Dezső projektvezető, hozzátéve, hogy a projektet magyar oldalról a MTA LP2013-60 Lendület programja az MTA Bolyai János Tudományos ösztöndíj és az OTKA NK-106119 projektje támogatja.

 

Forrás:MTI