A világ hét csodája: 4. Pheidiász Zeusz-szobra Olympiában

0
40

Az elmúlt héten már hármat megidéztünk a világ hét csodája közül, most az olympiai Zeusz-szoborral folytatjuk sorozatunkat.

Az olympiai Zeusz-szobor

Zeusz a görög mitológia főistene. A legelterjedtebb mítosz szerint anyjának köszönheti, hogy születése után egyáltalán életben maradt, hiszen apja, a rettegett Kronosz öt gyermekét szó szerint lenyelte. Tette mindezt egy jóslat miatt, miszerint egyik gyermeke fog végezni vele.

Rhea, Zeusz anyja a hatodik gyermek helyett egy pólyába bugyolált követ adott hitvesének, a kisfiút pedig elrejtette.

Zeusz megesküdött, hogy elpusztítja apját. Végül egy olyan italt adott neki, amitől Kronosz felöklendezte a gyermekeket, majd apját az alvilág mélyére taszította. A győzelem után megparancsolta a görögöknek, hogy a diadal tiszteletére négyévente tartsanak olimpiai játékokat. A sporteseményt elsőként Kr. e. 776-ban rendezték meg.

Kr. e. 470-ben a görögök elhatározták, hogy Olimpiában – amely Athéntől 150 kilométer távolságra fekszik – egy olyan új templomot építenek hatalmas istenüknek, ami a legnagyobb és egyben a legszebb szentély lesz, amit valaha is létrehoztak Zeusz tiszteletére.

A szobor végleges változatát Pheidiasz készítette, vázát gipszből, fából és vasból alkotta meg, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból volt. Grandiózus méretei miatt az alkotást csak több darabban tudták az impozáns templomba szállítani, mely egy méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. A 13 méter magas ülőszobor a jobb kezében egy Nikét, a győzelmi figurát ábrázoló szobrot tartott, míg a másikban jogarát fogta, melynek a tetején egy sas ült.

Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is. Pheidiász volt ugyanis az első, aki Zeuszt jóságos istenként ábrázolta. Hívők százai zarándokoltak és áldoztak előtte, és sok uralkodó adományokat helyezett el körülötte. A műalkotás az olimpia játékok védnöke is lett: hozzá fohászkodtak erőért és győzelemért.

Történészek szerint a szobor egy tűzvészben pusztult el, míg egy másik történet azt valószínűsíti, hogy Caligula császár parancsára az I. században megpróbálták elszállítani, de útközben a megóvására készített állványzat leomlott, és a szobor összetört. További források arra utalnak, hogy a Kr. u. II. évszázadban egy földrengés végzett vele, míg egyes beszámolók szerint 350-ben fosztogatók áldozata lett.

 

via kaposvarmost.hu

A cikksorozat korábbi cikkei:

A gízai piramisok
Szemirámisz függőkertje
Artemisz temploma