A minap Zalában tornádót videóztak. Ennek kapcsán jutott eszünkbe, hogy 92 évvel
ezelõtt, 1924. június 13-án Magyarország egyik legnagyobb tornádója söpört végig
a régión.
A viharforgatag Bia előtt keletkezett, és Vác irányába haladt, miközben számos
települést érintett.
“Alig maradt ép ház Bián és Pátyon. Teljesen elpusztította a két községet a
vihar. Embereket röpített a levegõbe a forgószél. Kilenc halott, ötvennél több
sebesült.” – E címekkel jelentek meg az újságok 1924. júniusában.
A tornádónak sokféle meghatározása és neve létezik.
A tornádó a különböző hőmérsékletű és erejű légtömegek találkozásakor kialakult
hatalmas zivatarfelhők mélyén alakul ki. Az erőteljesen felfelé áramló meleg
levegőt a felhők felső részén magaslégköri szelek forgásba hozzák. Az így
kialakuló dugóhúzószerű tölcsér a földre ereszkedik, ez a tornádó.
A tölcsér külső részén a szél sebessége több száz kilométeres is lehet,
belsejében a légnyomás sokkalta alacsonyabb. A hatalmas nyomáskülönbség
rendkívül nagy szívóhatást hoz létre, amely házakat, embereket, könnyebb
járműveket is a magasba emelhet. A tornádó pusztító hatása keskeny sávra,
legfeljebb 400-500 méterre összpontosul, azon belül szinte mindent elpusztít,
míg tőle nem nagy távolságra akár minden épségben maradhat.
Dr. Réthly Antal meteorológus kerüli a tornádó elnevezést, viharforgatag névvel
illeti az 1924. évi forgószelet. Részben, mert a pusztításnak a kiterjedése
szélesebb (közel 1 km szélességû) volt, és nem határolta élesen szélcsendes
terület, másrészt magyar névvel kívánta megjelölni e hazánkban szerencsére nem
gyakori természeti katasztrófát.
A vihar vonulási sebessége 24 km/óra körüli volt. A néhány perc alatt átvonuló
viharforgatag súlyos károkat okozott.
Egy korabeli tudósítás szerint:
Bia község 450 házából 400-at elpusztított a vihar. A falu olyan, mint a harctéri falvak voltak egy-egy ütközet után. Gerendák meredeznek az égnek, a házhelyektől messze az út közepén téglahalmazok, összetört cserepek feküsznek. Torbágyot csak a vihar kísérőszele érintette, de így is 25 háznak tetőzetét lerombolta.
Páty Burgundia falurészén a pusztítás „minden képzeletet felülmúlt: földig lerombolt házak”. Pilisszentivánon „a vihar 35 ház tetejét megrongálta és 40 ház tetejét elvitte. A viharforgatag egy kőszénnel megrakott teherkocsit felborított. Több házat megrongált, nagyobb károk nem történtek” – olvasható korabeli újságokban
A vihar Pilisvörösvár a nyugati szélén vonult át, az épületekben kisebb-nagyobb
károkat okozott, míg a gyümölcsfákban hatalmas volt a pusztítás, ugyanis a
kálváriától dél-nyugatra eső fák százait tördelte le és fordította ki tövestől.
A domborzati viszonyok helyenként felerősítették a vihart. A tornádó erejéről
elég látványos képet ad, hogy egy 30 cm átmérőjű hatalmas diófát a vihar
körbecsavart a földben, a földön a gyökérzete körül egy 48 cm mély és mintegy 1
méter átmérőjű gödör keletkezett. A forgás közben több vastag gyökérszál
elszakadt, gallyak letöredeztek.
A tornádó okozta kárt Vörösváron 7-50 milliárd koronára, az épületekben
keletkezett kárt mintegy 2 milliárdra becsülték. Tahin 58 ház rongálódott meg és
több ezer fa tört ki. A tornádó Vác-Verőce vasútvonalnál már veszített erejéből.
Az teljes anyagi kárt 50 és 170 milliárd korona között számítják.
A borzalmas forgószél sok emberáldozattal járt. Sok helyen magával sodorta,
felkapta az embereket, a tégla- és kőzápor, a lezuhanó gerendák, a beszakadó
mennyezetek, az összedőlt falak sok embert temettek maguk alá. Bián 4 halott, 30
sebesült, Pátyon 2 halott, 18 sérült.
Becslések alapján a tornádó szélsebessége a Bia és Páty közötti szakaszon 343,8
km/h volt legalább. Ez F4 kategóriájú tornádót jelent.
Lökésszerű szélsőértékként a 374,4 km/h-t is meghaladta a szél sebessége. Bián
négy házat teljesen ledöntött. Pátyon egy egylovas, egy öl fával megrakott
szekeret a rajta ülő parasztgazdával együtt felkapott, a levegőben megforgatta,
és az út melletti árokba dobta.
Forrás: Vörösvári Újság, http://www.szentivanihke.hu/
